Kedves Olvasóim!
Ha hiszitek, ha nem, ez a nap is eljött. A Piton és a lány című történetem a
végéhez ért…
Most tényleg nem tudom, hogy mit is írhatnék nektek, annyi emlékem van
ezzel a történettel kapcsolatban.
Minden úgy kezdődött, hogy sokat kezdtem 2011 nyarán agyalni azon, hogy
milyen lenne egy könyv, ami Piton szemszögéből mesélné el a történetet, mert
rendkívül magával ragadott az ő karaktere, de korábban még nem is gondolkodtam
azon, hogy én magam is írni kezdjek. Majd az egyik este egyszerűen nem tudtam
aludni, s hirtelen a lelki szemeim előtt láttam, ahogy egy fiatal, sötét hajú,
mardekáros lány kimegy Perselus asztalához, s addig agyaltam, még egy este
alatt az első rész fő eseményszálát ki nem találtam. Majd még azon a nyáron meg
is írtam, s ősszel el is kezdtem a második részt, és még 2011 decemberében
létre is hoztam a blogomat.
Ez volt az eddigi legsikeresebb történetem, s egyben a legolvasottabb is, amit
nem csodálok, hiszen csak egy Harry Potter fanfictionről van szó. Nagyon sok
kommentet kaptam, főként az elején, több olyan olvasóm is volt, akik minden
egyes frisshez írtak nekem véleményt, de azután szépen lassan eltűntek ezek az
emberek. Ennek mondjuk az is lehet az oka, hogy az iskola, s a táncóráim miatt volt, hogy hónapokat kellett a folytatásra várni. De így is egy adott friss
után rengetegszer lett megnyitva a blogom, még mái napig is, úgyhogy méltán
hiszem azt, hogy még mindig jó páran olvastátok a történetet, s kitartottatok a
végéig.
A legnagyobb köszönet pedig Rekanának jár, akinél szerintem senki sem
szerette jobban a Piton és a lányt, s sokszor, miközben írtam, elgondolkodtam
rajta, hogy vajon ez a rész mennyire fog tetszeni neki. Már a végére abban is
biztos voltam, hogy melyik rész lesz az adott frissből a kedvence. Úgyhogy tényleg
köszönöm a támogatásodat, s örülök, hogy örömet szerzett neked a történetem.
Nemsokára neki fogok kezdeni az egész sztori újraolvasásának, mert
szerintem bőven lesz mit javítanom rajta, főleg az első két részen. Majd
mindig kiírom, hogy meddig van fent javítva, s az első két részbe is szeretnék
képeket beszúrni.
Remélem, tetszeni fog a befejezés. Előre szólok, hogy sírás veszély
előfordulhat…
Mese :)
