Hűha, rég nem volt beszámoló posztom. Most sem akarom bő
lére ereszteni a dolgokat, szimplán csak közölni szerettem volna, hogy az elkövetkezendő
hetekben nem leszek valami aktív ezen a blogon. Életem legnehezebb időszakát élem
épp: három hónapon belül két szerettemet veszítettem el, és emellett más
problémák is elárasztják a családomat. Felváltva az egyetembe és az írásba
merültem, de most úgy érzem, ezek sem elegek. Egyszerűen már alig olvassa valaki a blogomat. Mindig
igyekszem kihozni magamból a legtöbbet, de így is nagyjából harmadára csökkent az olvasóim
száma. Bár kapok facebookon és itt blogon is néhány visszajelzést, de akkor
is fáj látni, hogy már alig téved erre valaki. Persze magam miatt írok
elsősorban, és ezután sem hagyom abba a dolgot, csak a posztolástól vesztettem
el a kedvemet. Ráadásul nemrég volt szerencsém belefutni egy olyan wattpad
oldalba, mely lopott történetekkel volt tele: többek között nekem és a
barátnőmnek is ellopta az illető három-három one shotját. Eléggé fájt és
dühített a dolog, hisz mi szívünket lelkünket belerakjuk ezekbe az írásokba,
amit más könnyedén átmásol, és még oda is biggyeszt olyanokat, hogy nehéz volt
ezt megírni, remélem, akartok még tőlem ilyeneket olvasni. És ezekre sokszor még
kommenteltek is a követői. Még aznap letörölte a leányzó a tőlünk lopott
írásokat, hála a kommentáradatnak, amit tőlem és a barátnőmtől kapott. Csakhogy
több olyan one shotot is kiszúrtam még, amiket tudtam, mások írtak. Elindítottam egy
lavinát az írók között, és mint kiderült, egy fél író hordától lopott, és le is
törölt mindent, aminek jelentkezett a szerzője. De bárhogy elhalmoztuk a nem
éppen pozitív üzeneteinkkel, a profilját nem törli a leányzó. Ez és minden
más, ami velem zajlik éppen, tényleg elvették a kedvemet a blogom vezetésétől.
Lehet, hébe-hóba feltöltök ezt-azt, de most valahogy kedvem vesztettem az
egésszel kapcsolatosan.
Viszont új projektbe is belevágtam a fejszémet, méghozzá
egy Eurovíziós oldal készítésébe, amit ITT találtok, és már fel is kerültek az
első cikkeim. Régóta nagy rajongója vagyok a shownak, és mindennek, ami vele
kapcsolatos, úgyhogy most ebben az új blogban próbálom örömömet lelni. Remélem, sikerülni fog, és visszakapom azt a lendületet, amit már az írói
blogomon nem igazán találok.
Szia!
VálaszTörlésSajnálom, hogy így érzel, de meg tudom érteni, jómagam is tapasztalom/átéltem mindkét esetet. És az a legfontosabb, hogy hallgass a szívedre, így ne erőltesd a dolgot, ha nem szeretnéd! Azért remélem, hamar visszatérsz ide (is)! Sok sikert a jövőben, hwaiting! <3
Szia!
TörlésNagyon szépen köszönöm, hogy írtál nekem. Nem gondoltam, hogy bárki veszi a fáradtságot ehhez. Sajnálom, amiért te is éltél át hasonlókat - ez eléggé elszomorító egyébként. Szerintem is ilyenkor az a jó, ha az ember hátralép kicsit. Volt már többször, hogy hónapokra pihentettem a blogomat, és utána mindig újult erővel tértem vissza. És lehet, most nem is lesz ilyen hosszú időről szó, csak annyiról, hogy szimplán lecsökken a posztok száma. (Mert azért már egy ideje nagyon aktív voltam, és most úgy érzem, kipukkant a lufi.)
Köszönöm még egyszer a kommentet. :)