Kedves Olvasóim!
Hihetetlen, de az a nap is eljött, hogy
ennek a történetemnek a végére pontot tettem. Az élet nem tündérmese
2017. november 11-e és 2019. június 29-e között íródott. Az elején jó ötletnek
tűnt, hogy Troye Sivan kliptrilógiája alapján írjak egy ficit, de jobb lett
volna kitartanom az eredeti páros, JJP mellett, minthogy megszavaztattam a
főszereplőket. Egyrészt azért, mert sok magyar 2Jae fici van, míg JJP
alig-alig. Másrészt, mert bármennyire szeretem 2Jae-t, nem passzolnak az írói
vénámhoz, így csak visszahúztak a folyamatban. Sokszor úgy voltam vele, kár
volt belekezdenem ebbe a történetbe. Viszont utálok bármit is befejezetlenül
hagyni, valamint Orsi tartotta bennem a lelket – mint a történet első számú
olvasója –, hogy van kiért befejeznem. Csakis magamat hibáztathatom, hogy már
lassan tized annyian se olvassátok ezt a ficit, mint ahányan anno elkezdtétek. Szégyellem,
hogy ennyire lassan sikerült nyolc fejezetet összehoznom, és megértek
mindenkit, aki feladta a várakozást. De megtanultam a leckét: többet nem kezdem
megosztani egyik történetemet sem egy fejezet megírása után, csak ha legalább
jó pár rész kész van, mert ezt újra nem akarom eljátszani. Persze, másoknál is
voltak inaktívabb időszakaim, de az, hogy rögtön az elején beálljon az ihlet-
és kedvhiány, csakis ennél az írásomnál fordult elő (legalábbis a k-pop
ficijeim kapcsán). Épp ezért ne haragudjon meg senki, aki szereti ezt a párost,
és még olvasna velük tőlem, de több hosszú 2Jae ficit biztos, nem írok, de megeshet, hogy
még one shotot sem, annyira nem megy nekem ez a páros. Őszintén nem tudom,
miért van ez, de boldogít a tudat, hogy aki ezután talál rá a ficire, az már
egy befejezett történetet kap. És csak reménykedni tudok benne, hogy nem
érződik a minőségén, mennyit szenvedtem vele, mert a nehezítőkörülmények
ellenére igyekeztem a maximumot kihozni magamból. Talán pont ezért vagyok büszke
mégis, mert nem hagytam abba, és annak a vágyamnak se hódoltam be, hogy
átírjam az egészet JJP-re. 😊
Köszönöm azoknak, akik végig olvasták,
akik pedig még valamikor az elején, 2017 év végén csatlakoztak, azoknak végképp hálás vagyok a kitartó türelmükért. 💓
Ahhh köszönöm szépen, hogy megemlítettél! Enyém a megtiszteltetés, hogy olvashattam, és hogy a részese lehettem ennek a csodálatos történetnek <3 Én nem bánom, hogy ennyi kellett várni rá. Hálás vagyok, hogy nem untad meg a nyomulásom ennél a történetnél, és kitartóan befejezted! <3 Köszönöm szépen! <3
VálaszTörlésDehogy untam: rám fért, hidd el! Ki tudja, mikor fejeztem volna be, ha te nem vagy! :) <3 De most már, hogy kész van, azért büszke vagyok rá. :)
TörlésAnnyira örülök neki, hogy segíthettem, és hogy miattam is írtad <3 Köszönöm szépen! <3 Büszke vagyok rád én is!
TörlésKöszönöm! :) <3
Törlés<3 <3 <3
Törlés