Drága olvasóim!
Nemrég kíváncsiságból megnéztem, mikor is raktam ki
ennek a történetnek a prológusát, és mikor láttam, hogy 24-én, rájöttem, hogy
pont ottan tájt tervezem az epilógust megosztani, így direkt ugyanerre a napra
időzítettem, hogy kereken egy évet öleljen fel a fici posztolása. Maga az írása
is nagyjából ennyi volt, mivel tavaly augusztus közepén kezdtem bele, és
most augusztus 3-án fejeztem be. Egy biztos pont volt ez a történet az elmúlt
egy évemben, amiért nagyon hálás vagyok neki. 💗
Bár nem ez volt az első k-pop ficim, hanem a második,
de az első, ami sikeresebb lett. Kezdetben meg is lepődtem pozitív értelemben,
mikor sorra kérték az emberek a jelöléseket két ficis csoportban is facebookon.
Bár tudom, hogy ez MarkJin miatt volt főként, mivel az egyik legkedveltebb
párosáról van szó a Got7-nek. Azért is kezdtem annó bele, miután a történet
alapja megfogant a fejemben, mert én is kerestem róluk ficiket, és
szomorúan láttam, hogy egy hosszabb magyar írás sincs róluk, ami be lenne
fejezve (vagy csak jól bujkálnak). Ez a helyzet továbbra is változatlan, így
nekem az angol ficik maradtak csupán. De legalább így gyakorlom a nyelvet. 😉
Talán ez a történetem az, ami a legkevésbé változott
az alapkoncepciótól, ahogy haladtam vele. Két plusz szál került csak bele: hogy
Jaebum miatt is féltékeny lesz Mark Jackson előtt, és ekkor is hazamenekül,
plusz Joey betegsége. Az utóbbit bevallom, azért írtam bele, mert muszáj voltam
a saját életemben történt dolgokat olyan formában feldolgozni, hogy kiírom
magamból az érzéseimet, és ebben a történetemben éreztem csak a helyét, ahol az
egyik főszereplőnek ilyen szoros a kapcsolata a testvérével. 💕
Ez az egyetlen ficim eddig, amelyiknél minden
fejezethez kaptam visszajelzést legalább facebookon, de sokszor blogon is, és
nem is egy embertől. Ez folyamatos lendületet adott, mert bevallom, rosszabb
napokon épp azért, mert ez egy fluff, és akkortájt az angst írás volt a
mindenem, gyengébbnek éreztem ezt a történetemet, így kellett a sok pozitív
megerősítésetek, hogy ti úgy szeretitek a maga ártatlanságával ezt a ficit,
ahogy van. Azóta jó pár Got7 történetbe belekezdtem, a YugKookomat be is
fejeztem, de a Tört Angol volt az
első, és az első az embernek bármiről legyen szó, általában mindig sokat
jelent. 😊
Örülök, hogy ez a debütáló Got7 hosszú ficim, és hogy ilyen lelkes olvasóim voltak. Bár tény, hogy a négy hónapos kihagyásom után kb a felére csökkent minden posztnak a megnyitása a blogomon, ami nem volt másként ennek a történetnek a fejezeteivel sem. De épp ezért még jobban megbecsültem minden visszajelzést – legyen szó likeokról és kommentekről –, mint előtte. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani Katalin Zsuzsannának, aki facebookon minden (tényleg minden) fejezethez írt nekem, és általában igen hosszú és tartalmas kommenteket. Ő egy biztos pont volt a történetemnél. A fici másik legnagyobb rajongójának, Biának is köszönök mindent, örülök, hogy az én írásom lehetett az első magyar hosszú fici, amit a kedvenc párosával olvashatott. A sok blogos kommentért pedig hálával tartozok Tiának, Yaranak és F. Dórinak, meg persze mindenkinek, aki akárcsak egyszer is írt nekem. 😘
Örülök, hogy ez a debütáló Got7 hosszú ficim, és hogy ilyen lelkes olvasóim voltak. Bár tény, hogy a négy hónapos kihagyásom után kb a felére csökkent minden posztnak a megnyitása a blogomon, ami nem volt másként ennek a történetnek a fejezeteivel sem. De épp ezért még jobban megbecsültem minden visszajelzést – legyen szó likeokról és kommentekről –, mint előtte. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani Katalin Zsuzsannának, aki facebookon minden (tényleg minden) fejezethez írt nekem, és általában igen hosszú és tartalmas kommenteket. Ő egy biztos pont volt a történetemnél. A fici másik legnagyobb rajongójának, Biának is köszönök mindent, örülök, hogy az én írásom lehetett az első magyar hosszú fici, amit a kedvenc párosával olvashatott. A sok blogos kommentért pedig hálával tartozok Tiának, Yaranak és F. Dórinak, meg persze mindenkinek, aki akárcsak egyszer is írt nekem. 😘
Itt sem felejtkezhetek meg Annáról, csak mert imádom,
és mert amikor voltak olyan gondolataim, hogy inkább az akkor még alapjaiban
épphogy meglévő Wang Gae, Park Gae JinSon
ficim miatt teljesen leállok egy időre a Tört
Angollal, nyomta belém a lelket, hogy márpedig folytatnom kell az írását, nem
hagyhatom se a párost, se az olvasókat cserben. És milyen igaza volt! Úgyhogy,
Anna, kérlek, légy büszke magadra és rám is, hogy befejeztem. 😊
Többször kaptam meg azt a kérdést az elmúlt egy évben,
hogy: ugye írok még ezzel a párossal ficit? Az elején ódzkodtam tőle, mivel
valahogy JinSonnal ellentétben, velük nem tudtam tiszta lappal újra kezdeni,
pedig próbáltam, de a berögződések, amik a Tört
Angol által születtek, nem hagytak el, így feladtam. Azonban két fmv
meghozták az ihletemet egy Stockholm-szindrómás sztorihoz, ami merőben más
hangulatú lesz, mint amilyen ez a ficim volt. Remélem, arra is lesz közületek
vevő. 😉
Még egyszer köszönök szépen mindent! Élmény volt
veletek együtt végigjárni a szereplőim útját. 💕
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése