2016. március 29., kedd

A mélyből újra felállni...

    Kedves olvasóim!
    Sajnos rossz hírrel kell szolgálnom, az Aranymosás pályázaton nem jutottam tovább. :/ Semmilyen indoklást nem kaptam azzal kapcsolatosan, hogy miért estem ki már az előszűrésen. Persze, 169 embernek kellett volna név szerinti levelet írnia Könyvmolyképzőnek, de akkor is örültem volna, ha pontosan tudom, hogy min kell javítanom. Elolvastam a lektorok általános összefoglalóját az előszűrésről. Ebből próbálok erőt meríteni, valamint a barátaimból és a családomból. Nem adom fel már csak miattuk sem az álmomat. Mindenki próbál segíteni nekem, van, aki felajánlotta, hogy elolvassa (vagy újraolvassa) és a véleményével segít még jobbá tenni a könyvemet, a bétám, Mili is megígérte, hogy ha kell, még egyszer fejezetről-fejezetre átveszi velem a Félvérek harcát.
    Bár összeomlottam, amikor megkaptam az elutasító levelet pénteken, de már aznap tudtam, hogy nem adhatom fel, nem is lennék rá képes, az majdnem azzal lenne egyenlő, mintha önmagamat adnám fel. Igenis, ha kell, még ezerszer újraolvasom a Félvérek harcát, annyira fontos nekem, és az, hogy eljuthasson azokhoz az emberekhez, akiknek nem csak a történet, hanem a szereplőim is erőt tudnának adni. Annyi munkám van benne. Több, mint négy éven át dolgoztam rajta, mire el mertem küldeni, és Milinek sem kevés lelkesedése és munkája van benne. Ezért is fájt nagyon a kudarc, meg mert nem sikerült  bebizonyítanom az engem támogatóknak, hogy márpedig felnőttem a feladathoz, és végre lesz eredménye a munkámnak, vagy legalább is kezdene elindulni a dolog. De nekem semmi sem jön könnyen...
    Igyekszem még abba kapaszkodni, hogy jól megy az Adamfans.net, egyre könnyedebben megy a cikkírás és a fordítás, s ott ténylegesen olvassák amiket írok, és fontos a munkám. De az egyetemen is jól mennek soraim, ösztöndíjat is kaptam, ami nagyon jól jött most. De most méreg, szomorúság és félelem keveréke van bennem, amit nem tudok egyhamar levetkőzni magamról. Nem akarok hazudni, egyszerűen még nem vagyok kész, hogy újra nekiüljek a Félvérek harcának, mert félek, hogy meggondolatlanságból olyat tennék vele, ami csak ártana neki, meg amúgy is, még annyira benne voltam a második részben, hogy nem könnyű hirtelen újra tervezni mindent és vissza ugrani az elejére. De megteszem, mert meg kell tennem. Nem küldhetem így más kiadókhoz a könyvemet, mert félő, hogy máshonnan is elküldenének vele; és ha már kapom a segítséget, akkor igenis el kell fogadnom, nem pedig makacsan azt állítanom, hogy márpedig semmi baj nincs a könyvemmel. Már amikor elküldtem, tudtam, hogy igenis lehetne még rajta javítani, de azt hittem, hogy azért már sikerült ennyi év után egy olyan szintre emelnem a könyvemet, amivel legalább a első fordulón továbbjutok, és számos személy véleményével találkozhatok, amiket megfogadva igenis jobbá tehetem a könyvemet. De most így nem kaptam semmilyen véleményt, csak az önbizalmam került ismét a mélybe, amit nem lesz könnyű újból felépítenem, de igyekszem... Azt viszont meg kell hagynom, hogy keményebben és összeszedettebben dolgoztam ezen a könyvön, mint előtte bármelyik másik írásomon, azért, hogy szégyenkezés nélkül küldhessem el a pályázatra.  


    Az Oda... új fejezetén is már dolgozom, hiszen nem tudok hosszútávon nem írni, és nem alkotni. Titeket sem szeretnélek cserben hagyni. BÁR MÉG MINDIG NEM KAPTAM KOMMENTET AZ ELŐZŐ FEJEZET ALÁ, ANNAK ELLENÉRE SEM, HOGY TÖBB, MINT 60-AN NYITOTTÁTOK MÁR MEG AZT A RÉSZT. Úgyhogy ezúton is kérek mindenkit, hogy egy-egy kommenttel igenis fejezzétek ki a véleményeteket, bármelyik fejezet alatt! Most még az eddigieknél is fontosabb lenne számomra az őszinte véleményetek. :)

8 megjegyzés:

  1. Szia!
    Sok nagy író van ma a köztudatban, aki korábban elbukott, átnéztek rajta, de nem adta fel és elérte a célját. Te szívből csinálod ezt és ennél nincs fontosabb!!! Lehet, hogy még nem érettél meg dolgokra, de azért van az út, hogy végig járd és tapasztalj, tanulj, elbukj, felállj és végül célba érj. Gondolj csak az olimpiai arany érmesekre, mennyit küzdenek, hogy a Himnusz neki szóljon a végén. Ilyen a te pályafutásod is: harcolnod kell a háttérben, hogy mikor célba érsz érezhesd, amit akkor érezni kell.
    Nem tudom, hogy mennyire szereted az ilyen típusú zenét, de ezt hallgasd meg, mert szerintem a szövege nagy igazságokat tartalmaz. Deniz - Egyetlen

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen a bátorító szavakat! Jól esik, és az biztos, hogy ettől a kudarctól is erősödök, és ettől is csak szebb lesz, ha egyszer összejön.

      Törlés
  2. Néha a poklot kell megjárnunk, hogy kiderüljön, a leküzdhetetlennek hitt nehézségek mégsem olyan súlyosak, és az áhított bátorság rendelkezésünkre áll, csak játékba kell kerülnünk. Kitartó munkával és némi baráti segítséggel mindenkiből az lesz, ami lenni szeretne.
    Puszi Mili

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi szépen, Milli!
      Megyünk előre tovább! A te segítséget nélkül itt sem tartanék, ezt jól tudom. <3
      Puszi! :D

      Törlés
  3. Szia!
    Hatalmas bocsánatkéréssel tartozom, amiért jó rég óta nem voltam aktívan itt. Kissé eltávolodtam a blogger világától, és most lettem kész arra, hogy visszatérjek (gimnázium, stb.). Nemsokára azt hiszem, újra elkezdem olvasni a történetedet, hiszen a Félvérek harcát is legalább háromsor végigolvastam. Szuperül írsz, az egyik legtehetségesebb bloggerina vagy, akinek valaha is a blogjára vetődtem, a Félvérek harca pedig az eddigi legjobb történeted. Hidd el, egyszer megtérül majd az a rengeteg munka, fáradtság, amit belefektettél. Senkinek sem sikerül minden elsőre, de ez csak erősebbé tesz minket, ösztönöz arra, hogy még jobban küzdjünk a céljainkért, legyen szó sportról, színészetről, vagy blogolásról. Igaz, hogy jóval fiatalabb vagyok nálad, de több, mint 10 év versenysport alatt kerültem már elszomorító helyzetekbe. De azzal, hogy teljesen összeomlasz, nem segítesz magadon. Inkább vegyél egy mély levegőt, és mutasd meg nekik, hogy igen TE az a csajszi vagy, aki felállt a mélyből, és azóta még ezerszer jobban teljesít. Ha egyszer majd visszanézel a pályafutásodra, és eszedbe jut ez a mélypont, hidd e, büszke leszel magadra amiért túljutottál rajta, és érezni fogod, hogy ez szükséges volt ahhoz, hogy ott tarts ahol. Szóval fel a fejjel, és folytasd az írásaidat :)

    Lillie (Az az idióta, aki hetente változtatja a nevét, régi Katniss Everdeen)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Lillie!
      Nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat. Tény és való, hogy nagyon fájt az eset, és kissé a padlóra kerültem tőle. De azóta igenis talpra álltam. Erőm teljében vagyok. Most már tudom, hogy így kellett lennie, mert egy csomó olyan dolog jutott eszembe, amivel még inkább fel tudnám dobni a könyvemet, és profibbá tenni. Szerencsére több irányból kapok segítséget is, így nyáron, amint vége a vizsgaidőszakomnak újult erővel vetem bele magam ismét a Félvérek harcába. ;)
      És megértem, hogy nem volt időd a blogolásra mostanában. Az iskola is nagyon fontos. Majd nyáron pótolod te is az alkotást és az olvasást! ;)
      Még egyszer köszönöm, hogy írtál.
      Puszi Mese

      Törlés
    2. UI1.: Nagyon tetszik az Oda... Szuper az ötlet és a kivitelezés is :)
      UI2.: Így fél hónapra rá jutott eszembe, hogy idén nem szeretnél egy, a tavalyihoz hasonló novellaíróversenyt rendezni í8pont egy éve volt XD)

      Törlés
    3. De, júliusban szeretnék, akkor lesz rá időm és energiám is. Jó is, hogy eszembe juttattad, mert annyira a vizsgáimon jár a fejem, hogy lehet nem is gondoltam volna rá idén. :D

      Törlés