2017. december 1., péntek

Csak egy csók - Got7 - 2Young fanfiction



Csak egy csók




   Jinyoung:

   Tudtam előre, hogy baj lesz még ebből a kis ártatlan üvegezésből, ahogy Jackson nevezte. Mert nálunk soha, semmi sem volt ártatlan, sőt, nem is az lett belőle, amit előre elterveztünk. De én így szerettem a kis életünket, és semmit sem adtam volna fel belőle. Bár… Na jó, nem, még a Youngjae iránt érzett viszonzatlan szerelmem is boldoggá tett a maga módján.
Sokan úgy tekintettek rám és Jaebumra, mint a Got7 szüleire, ami nem csak a JJ Project, hanem az alaptermészetünk miatt is volt. Pont az egyik nap poénból rákerestetett velem Jackson arra, vajon milyen fanfictionök vannak rólunk. Lehet, hogy túl ártatlan olykor a fantáziám, de kiröhögtem, hogy Jaebumról és rólam? Mármint persze, tudtuk a bandában, hogy az átlagosnál is jobban kell cukiskodnunk egymással a rajongói találkozókon, de számomra mégis abszurd ötlet volt, hogy mások arról fantáziálnak, hogy mi miket csinálunk a hálószobánkban. Már csak azért is, mert a válasz az volt, hogy semmit; se nem nőkkel, se nem férfiakkal, így egymással sem. Pedig én csináltam volna Youngjaevel nem is kevés mindent. De ezen gondolataim miatt úgy éreztem, a pokol tűzén fogok égni, és nem is azért, mert fiú volt. Bár sohasem mondtam ki nyíltan, szerintem a többiek is tudták, hogy a saját nememhez vonzódom, viszont az szabályosan undorító volt, hogy arról, akit testvéremként kellett volna szeretnem, folyton tizennyolc pluszos képzelgéseim voltak. Mégis, miután Jackson kérésére elolvastam egy szépen megírt, cuki szösszenetet Jaebumról és rólam, ő pedig magáról és BamBamről - mert cserébe rávettem erre -, egy újabb szintet lépett az undorító faktorom, és a következőt írtam be a keresőbe: Youngjae és Jinyoung fanfiction 18+.
Meglepetésemre végtelen sok történet jött velem szembe, és ekkor realizáltam, hogy akik ezeket írták, talán még betegebb elméjűek lehetnek, mint amilyen én voltam. De aztán megváltozott a véleményem. Mármint biztos, sok az elvetemült rajongó, de én voltam olyan szerencsés, hogy az első sztori, amit elolvastam, egyszerűen gyönyörű volt, még meg is ríkatott. És nem csak azért csalt könnyeket a szemembe, mert annyira szépen volt megfogalmazva - bár ez is igaz volt -, hanem, mert borzasztóan szerettem volna, ha a mi szerelmünk is így teljesedik be, ahogy az író kitalálta.
Ezen sztori szerint Youngjae egy könyvtárban dolgozott, én pedig állandóan odajártam olvasni. Egyszer azonban ledöntöttem egy sornyi könyvet, és ő sietett a segítségemre a pakolásnál. Azonnal éreztük mindketten, hogy ott a szikra közöttünk. Meg is hívtam kávézni, ezek után pedig még többet jártam „művelődni”. Bár voltak bonyodalmak is, mivel az ő szülei nem akarták elfogadni, hogy egy fiúval jött össze, de végül ez is megoldódott. A felnőtt tartalmú résszel zárult az egész, ami olyan érzékien és szépen volt leírva, hogy nem tudtam, hogy beleordítsak a párnámba, vagy még az éjszaka közepén felkeressem az újdonsült otthonában, és rávessem magam. De tisztában voltam vele, hogy egyiket sem szabad megtennem, így többet nem is gondoltam erre a sztorira.
Azonban most itt ült előttem, és ügyesen kipörgette azt, hogy meg kell csókolnunk egymást. Hogy tudott így beletrafálni? Bár az mindennél jobban fájt volna, ha mást csókol meg előttem, de akkor is… Persze, Jacksonnal az élen, az immáron félig ittas barátaink ragaszkodtak a szájra csókhoz. Én eleinte ráztam a fejem, mire Youngjae rákérdezett, hogy azért ódzkodom, mert csúnyának találom. Ekkor csak egy hajszál választott el attól, hogy közöljem vele,  nincs olyan ember a Földön, aki legalább fele annyira tetszene, mint ő, kívül-belül egyaránt. De nem tehettem meg, így csak annyit mondtam, hogy csináljuk.
Bár csak egy röpke másodperc erejéig találkozott ajkunk, az én szívem mégis kihagyott, és nyelnem kellett egy nagyot, hogy meg tudjam állni, hogy ne folytassam tovább a dolgot. Ő először belekezdett a szokásos kacagásába, miközben Jackson röhögve vetette rám magát. De egy perc múlva, mintha realizálta volna Youngjae, hogy mi is történt az előbb, és láthatólag erősen kattogott az agya. Talán ennyire undorítónak találta ezt az egészet? Inkább próbáltam ebbe bele sem gondolni. Helyette Mark terelte el a figyelmemet, aki sápadtan nézett rám. Istenem, hogy lehettem ilyen önző dög, hogy mindig megfeledkeztem róla?
Mark már  a kezdetek óta borzasztóan féltékeny volt rám, bárki jött a közelembe, majd szét akarta szedni a szemével, de mindezt a maga visszafogott, aranyos módján. Szinte százszázalékosan biztos voltam benne, hogy szerelmes belém. Én pedig oly sokszor kívántam azt, hogy az én szívem bárcsak hozzá húzna, nem pedig Youngjaehez, aki talán sohasem fog tudni viszont szeretni.
Miért volt így megnehezítve az életünk? Miért nem élhettem én abban a fanficitonben, amit a minap olvastam, Mark pedig egy olyanban, amiben mi egy pár voltunk, és senki sem állhatott az utunkba?
- Jól vagy? – mentem közelebb hozzá, majd hátulról átkaroltam.
- Persze, csak talán kicsit sokat ittam – felelte, és fejét vállamra hajtva csukta be a szemét. Ennyire még sohasem kívántam, bárcsak belé lennék szerelmes!
Az este további részében mindenki jóízűen kacagott, csak Youngjae, Mark és én nem, vagyis a Got7 szerelmi háromszöge.

Már az ágyamban feküdve próbáltam alvásra kényszeríteni magam, amikor valaki kopogtatott a szobám ajtaján.
- Gyere be! – szóltam ki, majd azonnal megugrott a pulzusom, amikor Youngjae lépett be.
- Ugye, nem keltettelek fel? – kérdezte félve.
- Nem, dehogyis, gyere csak be! – ültem fel közben az ágyamon.
- Tudom, hogy azt mondtam Jaebum hyungnak,  nem akarok zavarni, hogy a régi, közös szobánkba menjek, főleg, hogy már csak egy ágy van ott, de most, hogy a kanapénkon feküdtem, olyan magányosnak éreztem magam, mint aki már nem is igazán a banda tagja.
- Értem, de hát te akartál mindenáron külön költözni. Tudtuk, hogy egy nap eljön ez is, amikor szépen, sorjában hagyjuk el a közös házat. De attól mi még ugyanaz a szerető család vagyunk, mint előtte – fogtam meg biztatásként a kezét, amit egy kedves mosollyal jutalmazott.
- De nem csak ezért jöttem ide – vallotta be, és látszott, hogy zavarban van.
- Hát akkor miért? – lettem kíváncsi.
- Mert… Mi… Az a csók – kezdte félénken, én pedig tágra nyílt szemekkel vártam, mit fog mondani. – Nagy baj, ha tetszett?
- Ó, hát ettől féltél? – esett le egy nagy kő a szívemről, ami heves dobogásba kezdett, arra gondolva, hogy élvezte, amit csináltunk.
- Igen, hisz mi testvérek vagyunk, nem igaz? Mi nem nézhetünk úgy a másikra. És én eddig nem is néztem, de most már... nem is tudom. Meg akarlak újra csókolni. – Az utolsó mondatát tátott szájjal fogtam csak fel, és hirtelen köpni-nyelni nem tudtam. – Hyung, megcsókolhatlak? – olyan ártatlanul nézett rám, pedig, ha tudta volna, én miket fantáziáltam rólunk az elmúlt években.
- Igen – feleltem, majd ugyan óvatosan, de azért gyorsan kaptam ajka után, ami forró volt, és olyan édes, akár a méz. Minél inkább belementem a dologba, ő is annál inkább viszonozta, és éreztem, hogy tetszik neki. Olyan rég vártam már erre, és annyival jobb volt, mint amilyennek oly sokszor elképzeltem. Bárcsak bevallhattam volna neki, hogy már évek óta szerettem, de féltem, hogy elijeszteném vele. Inkább hagytam, had csókoljon meg még jó párszor aznap este, majd, hogy karjaimban fekve aludjon el. 


 
(Minden kommentnek, visszajelzésnek örülnék. Kíváncsi vagyok a véleményetekre.)

10 megjegyzés:

  1. Imádom , és még tovább bírnám olvasni, szóval még mêg még kérlek *-* :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem ígérem, hogy írok neki folytatást, már csak azért sem, mert nem vagyok vele megelégedve. Egy hónapig csücsült a gépemen, és jó párszor ültem neki, hogy mindig kicsit csiszolgassam, mire rávettem magam, hogy egyáltalán megosszam. :/ De épp ezért, nagyon örülök, hogy neked ennyire tetszett. <3

      Törlés
  2. Én egyébként kedvelem ezt a párost, szerintem édesek :) Kíváncsi lennék azért egy folytatásra, mert Mark ott a háttérben szúrja a szemem... Szóval örülnék, ha folytatnád.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, amiért te szereted őket együtt, lehet, hogy írok még velük, mert még ha nem is shippelem 2Youngot, ők a szívem csücskei! Viszont azt neked sem tudom megígérni, hogy folytatom ezt a történetet, bár nálam semmit sem lehet biztosra venni. Igen, ott van szegény Mark, de nem tudtam nem kihagyni, mivel szeretem keserédessé tenni a történeteimet. :/

      Törlés
  3. Nagyon édes kis történet volt, nagyon tetszett :) Ugyan nem shippelem ezt a párost, de aranyosak voltak, Markot pedig nagyon sajnálom :( Tényleg jó volna egy rövid folytatás, nem tudom, lett-e végül, nem néztem utána még. Megyek böngészni tovább QwQ

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Nem lett, de ennek ellenére nagyon örülök, hogy tetszett. Talán egyszer jön az isteni szikra, és folytatom, de semmit sem ígérek. És továbbra is hihetetlen számomra, mennyi pozitív visszajelzés jött rá facebookon, és itt is. :O Pedig, ahogy te, úgy én sem shippelem ezt a párost, ezért sem hittem, hogy bármi érdeklődés is lesz rá.
      De köszönöm, hogy írtál, és remélem, találsz még más kedvedre való írást is a blogomon. :D

      Törlés
  4. Fura páros, én se shippelem őket, de ez hihetetlenül aranyos lett, és fantasztikus ��❤ imádtam olvasni, az egészet! Már tényleg meg se lepődök rajta, hogy mindegy kik a párosok benne, ismerem őket vagy sem, akkor is imádni fogom, mert a történet a lényeg, amit róluk írsz! És engem a gyönyörű történeteid fognak meg, de annyira hogy függőséget okoznak nálam!! ❤❤ Imádlak téged is,és a történeteid is! ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én egy ilyen függőségnek csak örülök, hisz ez csak ösztönző számomra, hogy van, aki túl tud látni a párosokon, és magát a sztorikat nézi. ❤ Tudom, fura ship, de ha a történet tetszett, akkor annak nagyon örülök. :) ❤

      Törlés
  5. Persze, hisz nálad nem csak a shippelés a lényeg!! Ezt egyből kiszúrtam, és azóta, már nem az a lényeg, mert a történeteid valóság hűek, és igaziak, amit nagyon szeretek!! ❤❤❤ Imádtam, hisz GOT7 😉❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, tudom, hogy nem csak a párosok miatt olvasol (még ha elsőnek amiatt is tévedtél ide), hanem, mert maguk a történeteim és az írásstílusom azok, amiket szeretsz. ❤

      Törlés