85000 oldalmegnyitás - Új design és fanfiction

   Kedves olvasóim!

   Közel egy hónap után újabb helyzetjelentéssel érkeztem hozzátok.

  Először is, ami a leglátványosabb változás az oldalon, hogy két év után designcsere történt. Őszintén, nagyon itt volt már ennek az ideje. A korábbi külseje a blognak a Félvérek harca könyvemhez készült, aminek közben le is szedtem a fejezeteit, de igazán csak most ért meg bennem az elhatározás a cserére. Kellett ez már, hisz én is jól tudom, hogy nem illett egyik mostani történetemhez sem az a külső, és az amúgy is instabil lelkiállapotomnak sem tett jót a feketeség. De visszajelzést is kaptam, hogy jobb lenne valami kellemesebb design, és addigra már úgyis tervben volt, így kerestem is hátteret. Barátnőm, aki a BTS fanficemnek a borítóját csinálta, segített is az egyébként apró képből egy hátteret varázsolni. Bár így is kénytelen voltam mozaiknak beállítani, de remélem, hogy ez nem zavar különösen titeket. A fejléchez viszont továbbra is ragaszkodom, és mivel anno két verziója is készült, egy világos és egy sötét, és a világos facebookra, a sötét pedig ide került fel, így egy egyszerű cserét alkalmaztam a kettő között.   Remélem, hogy a többségnek tetszik az új külső. Egy biztos, én sokkal jobban szeretem. 😍

   A legutóbbi ilyen bejegyzésemben kitértem arra, hogy a JJ Projectes fanficem után más Got7 történeteket is szeretnék írni. Szavazhattatok is arról, hogy inkább több rövidet vagy egy hosszabbat olvasnátok szívesebben tőlem. A szavazás eredménye 2:4 lett a hosszabb javára. De igazából időközben írtam egy egyrészes sztorit, plusz egy sorozatba is belekezdtem, így mindenki elégedett lehet. 😏

   A JackBam történetemről annyit kell tudni, hogy épp nyaralás közepén egy álmatlan éjszakámon ültem a nyaraló előszobájában és BamBam épp aktuális két V-liveját néztem, az egyikben pedig elejtette, hogy Yugyeom hiányzik neki legjobban a fiúk közül. Hirtelen beugrott, ha Jackson szerelmes lenne belé, és nézné Kínából élőben, akkor vajon hogyan eshetett volna ez neki. És mivel el akartam tölteni az időt, ha már nem tudtam aludni, el is kezdtem írogatni, hogy vajon a videók egyes részeire hogyan reagált volna. Végül egy történetet építettem köré. Majd már csak arra lettem figyelmes, hogy 3500 szónál tartok és még BamBam sehol. Végül igyekeztem úgy lezárni, hogy azért ne legyen túlhúzva, de ne is dobjam össze a végét. Bár bevallom, nagyon féltem, hogy egy ilyen kis lightos történet fog-e bárkit is érdekelni. Egyrészt, én inkább a tartalmasabb, de rövidebb fejezetek híve vagyok a sorozataimnál is, másrészt pedig általában nem szokásom olyan sztorikat írni, amikben nincs legalább egy kevés fantasy vagy sci-fi elem. Ezért is volt talán bennem egy kis hiányérzet, miután újraolvastam. Meg amúgy is, azáltal, hogy csak egy kis unaloműzőnek indult a dolog, tényleg nem éreztem létjogosultságát a blogon, csak azoknak a barátnőimnek akartam továbbküldeni, akiket tudtam, hogy érdekelhet.😑

   Igen ám, de mint kiderült, nem is kis érdeklődés volt rá, amit nem az írói kapacitásomnak tudok be, hanem a párosnak. De a fanfiction csoportokban ahol megosztottam csak jó visszajelzések jöttek, úgyhogy hátha tényleg nem lett rossz. Bár pár héttel azután, hogy megírtam, újraolvasva, mikor már nem a helyesírási és megfogalmazási hibákat néztem elsősorban, hanem tényleg a történetre koncentráltam, rájöttem, hogy nem lett rossz, csak egy ilyen könnyed sztori elsőre szokatlan volt saját magamtól. 😌

   És múltkor megjegyeztem, hogy a JJ Project fanficem az azt megelőző félév legolvasottabb bejegyzése lett 200 megnyitással. Ez a szám időközben feltornázta magát 250-re, ami tényleg nagyon jól esik, mert a JackBam ficimmel ellentétben bevallom, erre az első perctől kezdve büszke voltam. Nem mondom, hogy hibátlan írás, ami mindenkinek tetszeni fog, de örülök, hogy sikerült egy olyan atmoszférát teremtenem vele, amilyet a klip kiváltott belőlem. Viszont a Törékeny Kincsem már 310 megnyitásnál tart, amivel, mint azt oldalt ti is láthatjátok, a top 10 legolvasottabb bejegyzéseim egyike lett. Ez több, mint 310 posztból azért elég szép. Én pedig csak mosolygok azon, hogy a két rövid Got7 ficimnél ugyanazt tapasztaltam, mint amit a Piton és a lánynál és Oda...-nal, hogy amelyiket én jobbnak és kidolgozottabbnak tartom, annak van kisebb sikere. Valamiért az egyszerűbb írásaim jobban megfogják az embereket, de ez legyen a legnagyobb baj! 😊

   És a másik újdonság a blogon, hogy elkezdtem egy új sorozatot, ami szintén egy Got7 történet, méghozzá a kedvenc párosom, MarkJin főszereplésével. Park Jinyoung Adam Lambert után a kedvenc énekesem, és amiatt, hogy Mark mennyire ragaszkodik hozzá, mennyire szeretik egymást, és nem mellesleg milyen imádnivalóak együtt, sokszor megfordult a fejemben, milyen jó történetet lehetne róluk írni. Azonban egy félbehagyott MarkJin sorozaton kívül nem találtam semmit magyarul. De még így sem volt meg bennem a konkrét elhatározás, hogy mindenképp írjak róluk valamit. Majd a csokifagyival indult minden, hogy belegondoltam, ez mennyire jó kezdés lenne egy szerelmes történetnek, hogy két fiatal énekes közül, akiket egy csapatba raknak, az egyik más nyelven beszél, és az elején küszködik a kommunikációval, de a másik esténként csokifagyi evés közben próbál vele beszélgetni, amennyire tud. Így pedig olyan kapocs alakul ki közöttük, ami az évek során nemhogy csökkenne, hanem csak tovább nő. A külföldi fiú a féltékenységével - amint a másik közelébe mer menni valaki - pedig borzasztóan aranyos... Tehát magyarán csak belegondoltam, hogy MarkJin kapcsolatából milyen remek történet lenne. De a testvéremmel is sokat szoktunk róluk beszélni, és ő is többször mondta ezt. 😇

   Majd napokkal később beugrott az is, mi lett volna, ha a JJ Project felbomlik egy év után, és visszavonulnak a háttérbe. Utána rögtön ki is találtam Jacksonék trióját, Mark érkezését és Youngjae szólókarrierjét. De még mindig bizonytalan voltam. MarkJin számomra szent, és nem akartam semmi rosszat kiadni a kezeim közül, viszont már csak azért is leültem a prológust megírni, mert sejtettem, hogy nem egy MarkJin fan van még az országban, akinek sokat jelentene egy róluk szóló történet. Meglepően elégedett is voltam a prológussal, és utána az első három fejezetet három nap alatt megírtam. De azóta is szorgoskodom ám, jó pár résszel előrébb vagyok az írásban, mint a feltöltésben. Ami azért sem árt, mert ha beindul az egyetemem - plusz a jogsi letétellel is most próbálkozom -, akkor nem lesz közel sem ennyi időm írni, viszont a folyamatos feltöltéseket egy darabig nem kell megszüntetnem, se a MarkJin, se a BTS ficimnél, max heti kettőről egyre lecsökkenteni. 😏

   De visszatérve a Tört angolra, nagyon jól esik, hogy már a prológustól kezdve van érdeklődés rá, és hogy ficis csoportokban és a blogon is futnak be kommentek. A  Piton és a lány befejezése óta nem volt olyan történetem, ami körül ilyen nemű érdeklődés lett volna. Őszintén, már el is felejtettem, milyen érzés, amikor sokan várják, hogy mikor rakom ki az egyik sztorim fejezeteit. Hogy mennyit jelent ez nekem, azt csak azok a hozzám közel álló személyek tudhatják, akik tapasztalták az elmúlt években, hogy olykor mennyire el voltam keseredve, hogy az Oda... körül a kezdetleges érdeklődés  idővel odaveszett, és úgy éreztem sokszor, hogy csak magamnak és a barátnőmnek írom. De őszintén, kettőnk miatt is befejezem, viszont nagyon kellett nekem, hogy újra elhiggyem, igenis tetszhet az embereknek, amit írok, és van értelme ezt a blogot fenntartani. 😙
   Egyébként a Törékeny kincsem megosztása után rekord nagyságú megnyitása volt a blognak, két nap alatt 640 kattintás. Általában ez 300-500 között van mostanában, de pont hogy a Got7 ficijeim miatt indult el ez a felfelé növekedés Úgyhogy ezúton is köszönöm szépen az IGot7 olvasóimnak, hogy miattuk újra átélhettem, milyen egy látogatott és közkedvelt blogot vezetni. 💓   Remélem, nem hagylak cserben titeket a történet folytatásával, és hogy idővel akár még több MarkJin rajongóhoz is eljuthat a Tört angol. Ám érzem én a nyomást is amiatt, hogy egy ilyen ritka párosításról írok, de hátha nem rogyok meg alatta. Valamint egy újabb Got7 one shotra is számíthattok tőlem jövőhéten.  😏

   Viszont nem lehet olyan helyzetjelentő posztom most már, hogy ki ne térjek a Ha te azt tudnád!-ra. Ott is igyekszem ameddig tudom hozni a heti két fejezeteket, utána pedig a heti egyet. És itt megszeretném köszönni a rendszeres kommentelőmnek a támogatását, jól esik, hogy van akinek az a sztorim is sokat jelent. 😊

   A héten pedig megtudhatja mindenki, hogy Yoongi kit is választ. Viszont nem kell megijedni, még közelében sem vagyunk a történet végének. A párossal is lesznek még terveim, a hoppon maradt személynek pedig el akarom varrni a szálait és az alternatív univerzumos furcsaságokat is megmagyarázom. Remélem, lesz, aki kitart velem a történet végéig. 😌
   Egyébként a júliusi rekord 12 posztot augusztusban 16-ra emeltem, remélem, hasonló számot sikerül elérni szeptemberben is. 💪

   Végezetül pedig a blog átlépte a 85000-ik oldalmegnyitást. Ki tudja, idén lehet már a 100000 is meglesz!